A Replika szakmai folyóirat, amely a társadalomtudomány szélesen értelmezett területéről közöl tanulmányokat, elemzéseket. A beküldött és a lap jellegének megfelelő írásokat szakértők bevonásával a szerkesztőség bírálja el. A közlésre benyújtott tanulmány még nem publikált és más folyóiratnál elbírálás alatt nem lévő, eredeti írásmű lehet. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek. A közlésre elfogadott tanulmányokat a nyomtatott megjelenés után honlapunkon is hozzáférhetővé teszszük.

Kérjük szerzőinket, illetve fordítóinkat, hogy a hivatkozásokat a következő módon készítsék el:

A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket stb. Pusztán irodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzetek ne legyenek. Az irodalmi hivatkozások a főszövegben szerepeljenek.

A szövegtörzs után, külön lapon kezdve kérjük az irodalomjegyzéket, „Hivatkozott irodalom” címmel. Az irodalomjegyzék a szerzők neve szerint szigorú betűrendben tartalmazza a szövegtörzsben és lábjegyzetben hivatkozott teljes irodalmat olyan módon, hogy a szövegbeli hivatkozásokat az irodalomjegyzékben azonosítani lehessen. Az irodalomjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem hivatkozott művet és ne legyen sorszámozva.

A hivatkozás rendjéről a következő példák nyújtanak tájékoztatást:

Hivatkozások a szövegben:

Hivatkozás a következőképpen (Propp 1999), illetve ha van oldalszám is (Propp 1999: 133–145).

Két szerző esetén legyen kötőszóval (Smith és Wesson 1958).

Több műre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a különböző tételeket egymástól (Propp 1999; Smith és Wesson 1958).

Ugyanazon szerző egyazon évben megjelent különböző publikációit a következőképpen jelöljük: évszám+kisbetűk ábécésorrendben ( Propp 1999a; Propp 1999b; Propp 1999c, stb.).

Megesik néha, hogy létezik korábbi kiadás is (Kis [1888] 1971).

Elképzelhető még, hogy „adott esetben ez is előfordul” (idézi Rácz 2005: 14).

Néha szerepel a mondatban a szerző neve, jó példa erre Heisenberg említett könyve (1925).

Hivatkozott irodalom

Propp, Vladimir (1999): A mese morfológiája. Ford. Soproni András. Budapest: Osiris. – egyszerű könyv
Neuls-Bates, Carol (szerk.) (1982): Women in Music. An Anthology of Source readings from the Middle Ages to the Present. New York: Harper & Row. – szerkesztett könyv
Nochlin, Linda (1973): Why Have There Been No Great Women Artists? In Art and Sexual Politics. Thomas B. Hess és Elizabeth C. Baker (szerk.). New York: Collier Books, 1–43. – rész egy könyvből
Kovács Lajos (2003): A kulcskérdés. In Kulcsok, emberek. Szeged: Illyés. – rész egy saját könyvből
McClary, Susan (1986): A Musical Dialectic. Cultural Critique 4(2): 129–170. – folyóiratcikk
Smith, Chris és John F. Wesson (1966): Obituary of J. S. Bach. In Hans T. David és Arthur Mendel: The Bach Reader . (jav. kiad.) New York: W. W. Norton. – két szerző
Adorno, Theodor W. ([1938] 1969): Fétiskarakter a zenében és a zenei hallás regressziója. In Zene, filozófia, társadalom. Budapest: Gondolat, 227–274. Elérhető az interneten: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm (2004. március 25.). - internet
Kallberg, Jeffrey (1989): Genre and Gender: The Nocturne and Women’s History. In CUNY Graduate Center. Április. – konferencia