A bizalomelmélet kritikai újragondolása az eldologiasodás szempontjából

A tanulmány azt a célt tűzi maga elé, hogy az interperszonális bizalomról szóló középszintű elméleteket az eldologiasodás koncepciója tükrében kritikailag felülvizsgálja, illetve új perspektívába helyezze. Minderre azért van szükség, mert a bizalom jelenségét társadalomelméleti megvilágításba helyezve, annak új, az eddigieknél átfogóbb olvasta bontakozik ki. A dolgozat kiindulópontja, hogy a mások felé mutatott bizalom hátterében mindig igazolások húzódnak meg. Ezek lehetnek emocionális, morális, s racionális jellegűek. Mindhárom igazolástípus egyszerre, egymástól elválaszthatatlanul érvényesül, így elsősorban a kombinációjukra szükséges odafigyelni. Azon egyének, akiket az életükön átívelő, különféle emocionális és morális tartalmú élmények arra buzdítanak, hogy az embertársaik rendszerint együttérző-odaadó és erkölcsös módon viselkednek, azok bizalmukat képesek emocionális és morális jellegű igazolásokra alapozni. Ezzel szemben azok, akiket a hasonló, emocionális és morális tartalmú élmények arra intenek, hogy legyenek óvatosak általában embertársaikkal, azoknak a konkrét interakciós partnerről állított percepcióikra, egész pontosan ezek racionális mérlegeléséből leszűrt igazolásaikra kell hagyatkozniuk az érintkezés vállalhatósága végett. A dolgozat úgy érvel: ez utóbbi nem lehet bizalom, csak a bizalmatlanság-érzés racionális kezelése. Bizalom így kizárólag az embertársak iránt érzett, emocionálisan-morálisan megalapozott elköteleződésre épülhet fel, vagyis egy szubjektív diszpozícióra vezethető vissza. Ennek hiányában kell az egyénnek racionális érvekre hagyatkoznia. Az eldologiasodás koncepciója, annak főként Lukács általi értelmezése abban segít, hogy egy átfogó, történelmileg is kontextualizált társadalomelméleti összefüggésben megértsük, miként vezethet a társadalomtól, a résztvevői minőségű viszonyrendszerekből való ki- és elszakadás, illetve egy megfigyelői pozícióba való belehelyezkedés, a parciális jellegű dologi elemek racionális értékszámításának térnyeréséhez, valamint ennek okán az embertársaktól való kontemplatív eltávolodás folyamatos reprodukciójához.

Megjelent: Replika 113, 11–24.