A másik Derrida, avagy a filozófus haja

A cikk a Derrida című dokumentumfilmet elemzi, amely Derrida közreműködésével a filozófus, illetve a személyiség portréját rajzolja meg. A filmet népszerűsítő amerikai kritikák az amerikai dekonstrukció Apa-figurájává is kikiáltották a francia filozófust, aki képes az amerikai társadalom és kultúra énteriőrjére komoly hatást gyakorolni, Derrida azonban a filmben nyíltan kijelenti, hogy nem lát összefüggést saját filozófiája és a popularizált formájú amerikai változat között. Mint „passzív résztvevő” mégis beleegyezett egy öndekonstrukciós, könnyed, hajvágós játékba. Ha másért nem, talán azért a „tizenöt percnyi” nárcisszoszi iróniáért, ami, valljuk be, még neki is jár.