Walter Benjamin habilitációs ügyének (eszme)történeti elemzése

Tanulmányomban Walter Benjamin sikertelen habilitációs eljárását vizsgálom. Célom, hogy az eljárás pontos menetének tanulmányozásán keresztül feltárjam az okokat, melyek e sikertelenséget eredményezték. A dolgozat első felében néhány történeti aspektuson (intézménytörténeti és életrajzi adalékokon) keresztül a német akadémiai rendszer (habilitációra vonatkozó) működési mechanizmusát vázolom, emellett pedig számot vetek Benjamin ekkori élethelyzetével, valamint azzal, hogy mit jelentett volna számára a sikeres habilitáció. Ezt követően a habilitáció sikertelensége kapcsán potenciálisan felmerülő érveket és magyarázatokat az általam megalkotott tipológia alapján tekintem át. E tipológiát a magyarázatok átláthatósága és jobb megérthetősége céljából hoztam létre, mely, úgy gondolom, az érvek csoportosítása mellett azt is láttatni képes, hogy a szóban forgó érvek között milyen összefonódások tapasztalhatók. Mindezek után az eredeti archívumi dokumentumokra (Promotionsakte W. Benjamin) támaszkodva elemzem a habilitációs eljárás körüli levelezést és az aktában található – Hans Cornelius által írt – opponensi bírálatot. Dolgozatom konklúziója szerint azonban e konkrét életrajzi mozzanatra sokkal inkább indikátorként érdemes tekinteni, amely aktívan képes informálni minket mind Benjamin karakterisztikumáról és gondolatvilágáról (egész életére és életművére kiterjedően), mind pedig az 1920-as évek táján működő német akadémiai rendszer – normáit és visszásságait – illetően.
 

Megjelent: Replika 133, 39–57.