Ahogy önmagunkkal bánunk – avagy mire jó a pszichológiatörténet?

Jelen tanulmány azt mutatja be, hogyan változott a pszichológia magyarországi kontextusa 1945 után az államszocializmus évtizedeiben, miképpen befolyásolta a korabeli magyar pszichoterápiás mezőt, és ezzel együtt a pszichológusok szakértői-értelmiségi habitusát, a pszichológia céljáról és mibenlétéről alkotott elképzeléseit. Az elemzés elsősorban a csoport-pszichoterápiára koncentrál, ugyanis a hatvanas években a nyugatról importált csoport-pszichoterápiás technikák elsősorban a szakmai közeg megteremtését szolgálták, és így annak igényeihez adaptálódtak. A korabeli magyar csoport-pszichoterápián keresztül láthatóvá válik, hogy adott társadalmi kontextusban hogyan formálja egymást a pszichoterápiás mező és a pszichoterápiás technika, mi lesz a sorsa az államszocialista Magyarországon a nyugatról importált, és a nyugati társadalmak igényei által kialakított terápiás technológiának.