Az atomenergia politikai monopóliuma

A kizárás intézményi és diszkurzív stratégiái

A nukleáris technológia évtizedek óta központi szerepet játszik Magyarország energiagazdálkodásában, és az új atomerőművi blokkok létesítése hosszú távú technológiai elköteleződést jelent a jövő generációi számára. Írásomban amellett érvelek, hogy az energia ügye nem kizárólag technológiai, hanem egyben társadalmi kérdés is. Ennek kapcsán ismertetem az energia társadalomtudomá­nyos kutatásával foglalkozó irányzatokat: a tudomány- és technológiatanulmányok területéről a nagyméretű technológiai rendszerek, a technológia politikája és a technológiai potencializmus koncepcióit hívom segítségül, továbbá az energiakommunikáció diszciplínájának megfigyeléseit. Ezek a tudományos irányzatok megvilágítják az energiatechnológiák társadalmi beágyazottságát, a kommunikációs interakciókon keresztül történő konstrukciójuk dinamikáját. Az elméleti keret ismertetése után amellett érvelek, hogy az energia társadalmi kérdésként történő kezelése helyett Magyarországon a társadalom kizárására irányuló intézményi és kommunikációs gyakorlatok azonosíthatók. A technológiai-intézményi komplexum koncepcióját alkalmazva tárgyalom a nukleáris technológia jelenlegi energiapolitikai helyzetét kialakító és fenntartó intézményi gyakorlatokat, valamint a politikai monopólium fogalmának mentén elemzem a depolitizációs és hiperpolitizációs diszkurzív stratégiákat. Írásomat a technológiai alvajárás negatív következményeivel és megoldási lehetőségeivel zárom.
 

Megjelent: Replika 136, 29–48.