A Star Trek és az űrutazás ökológiája a képernyőn

A tanulmány a Star Trek sci-fi franchise-ban megjelenő ökológiai képzeteket vizsgálja ökokritikai, környezetetikai és poszthumanista elméleti szempontok mentén. A sorozat – mely 1966-ban indult – az antropocentrikus „cowboy-gazdaság” és az ökológiai szempontból tudatosabb „űrhajó-gazdaság” modelljei között ingadozik, melyeket Kenneth Boulding és Buckminster Fuller fogalmaztak meg. Ez a kettősség nemcsak az epizódok tematikájában, hanem narratív struktúrájukban is megmutatkozik, amelyek gyakran az ún. környezeti Kuznets-görbe mintáját követik. Míg a Star Trek korai évadai a western műfajra jellemző imperialista határvidék-narratívákat idézik, a későbbi sorozatok egyre hangsúlyosabban foglalkoznak ökológiai kérdésekkel, a fenntarthatóság, a biocentrizmus és a technológiai felelősségvállalás jegyében. A The Original Series, a The Next Generation, a Voyager és a Discovery egyes epizódjainak elemzése révén a tanulmány azt mutatja be, hogy az extraktivista, kizsákmányoló logikák által generált konfliktusok rendre az „űrhajó-etika” elvei mentén oldódnak meg. A Star Trek szinte kezdettől komoly érdeklődést mutat a fenntarthatóság és a bolygó jövője iránt, de míg a 20. századi sorozatokban a technooptimizmus dominál, a Discovery sorozat már az addig alapvetőnek tűnő narratív Kuznets-görbét is dekonstruálja, teret adva az egyre erőteljesebb technopesszimizmusnak.