Tanulságok és dilemmák a magyar főváros nyelvének vizsgálatában

Hogyan is beszélnek Budapesten? Ez a kérdés foglalkoztatott pár kutatót a Nyelvtudomány Intézetben az 1980-as évek derekán. Közös gondolkozásukból született a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú című kutatás, amelyről 2021-ben készült összefoglaló igényű tanulmánykötet. Ebben a recenzióban azt mutatom be, hogy kinek is szól ez a kötet és milyen jelentősége van. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú interdiszciplináris vállalkozás volt, amely más tudományterületi elődökhöz hasonlóan a városi dialektológia ihletettségében Budapest beszélt nyelvének szociológiai tényezők mentén történő leírását tűzte ki célul. A recenzált mű az ebből a nagyívű kutatásból készült beszélt nyelvi korpusz eddigi felhasználásait rögzíti a nyelv különböző szintjein, így helyet kaptak hangtani, alaktani, mondattani, lexikai, stilisztikai és diskurzuselemző tanulmányok is a kötetben. A tartalom azonban ezeken a nyelvészeti elemzéseken bőven túlmutat, így módszertani és kutatásetikai kérdések tárgyalására egyaránt sor kerül a kötetben. Recenziómban amellett érvelek, hogy hiánypótló művet foghat az olvasó a kezébe, amely egyaránt tarthat számot a nyelvész, valamint a más humán- és társadalomtudományok képviselőinek érdeklődésére. Azonban mégis vannak hiányosságai, és ezen hiányosságok egyike annak reflektálatlansága, hogy az eltelt három és fél évtizedben miképpen változtak meg a politikai, társadalmi és tudományos kontextusok, amelyek lehetővé tennék a kutatás reprodukálását.