Pulszky Ágost szociológiai államtana

Pulszky Ágost a magyar szociológia alapítója volt a 19. század közepén. Apját halálra ítélték távollétében (in effigie) forradalmi tevékenysége miatt, emigrálni kényszerült, s így fia, Ágost, Torinóban és Londonban járt középiskolába. 1861-ben királyi kegyelmet kapott a család, hazatértek, s Ágost elvégezte a jogot, majd 1875-ben ő lett a Pázmány Péter Egyetem Jogi Karán a jogbölcseleti tanszék vezetője. Jogi kari előadásaiban nem csupán a jogfogalmakat magyarázta el a hallgatóságnak, de beágyazta történeti és korabeli szociális kontextusba is. Fő műve A jog- és állambölcsészet alaptanai címmel 1885-ben jelent meg, s módszertanilag Comte és Spencer, valamint a század pozitivista tudósaira támaszkodott. Munkáját maga fordította angolra, The Theory of Law and Civil Society címmel jelent meg Londonban (1888), melyet jeles angol folyóiratok recen­záltak (pl. Westminster Law Review). Pulszky közreműködött a Társadalomtudományi Társaság létrejöttében, amelynek első elnökévé választották. A szerző Puszky államtanának egy relatíve részletes elemzését nyújtja, kiemelve szociológiai szemlélete újdonságát, amennyiben minden jogfogalmat a történeti-társadalmi kontextusba helyezett, s megalkotott egy egyedülálló társadalmi és állami formáció elméletet. Ebből kiindulva vizsgálta a demokrácia lehetőségét Magyarországon, és ő foglalkozott először tudományos alapon a munkáskérdéssel.

Megjelent: Replika 131, 21–26.