Nehéz kiút: improvizációs film és fiatalokkal végzett részvételi akciókutatás

Az oktatási témákban publikáló antropológusok többségétől azt várják a tanárképzésben, hogy megtanítsák a hallgatóknak, hogyan lehet az etnográfia segítségével eredményesebben tanítani. A tantervek kidolgozásában és az oktatáspolitikában is számítanak rájuk. Az antropológusok és pedagógiai etnográfusok által végzett alkalmazott oktatási munkának azonban van egy hatalmas területe, amely kívül esik ezeken a törekvéseken. Ide tartozik az iskolán kívüli tanulás tanterveinek kidolgozása, a múzeumi kiállítások és egyéb interaktív bemutatók kitalálása és megvalósítása, a kutatási eredmények innovatív nyilvános bemutatása, valamint a nyilvánosság bevonásának új módjai, melyek lehetővé teszik az érintetteknek a saját kutatásaik alapján a beavatkozást és érdekérvényesítést (Schensul 2011). Ebben a könyvfejezetben a fiatalokkal végzett részvételi akciókutatás (YPAR) és az improvizációs filmkészítés közötti kapcsolatra összpontosítunk, mint olyan pedagógiai megközelítésre, amely a társadalmi, gazdasági és oktatási egyenlőtlenségeket megtapasztaló fiatalok hangját azzal erősíti a nyilvánosságban, hogy különleges módon teszi lehetővé számukra, hogy kutatásaikba és megélt tapasztalataikba érdemben bevonjanak különféle közönségeket.